Regisztráljon az INGYENES Keresőoptimalizálási Tanácsok Hírlevélre!
Keresőoptimalizálás Hírlevél Regisztráció
*
*
A * jelölésű mezők kitöltése kötelező!
9 HETES INGYENES
Keresőoptimalizálás
Tanácsok Hírlevél
A Keresőoptimalizálás Tanácsok Hírlevél témái:
  • Hogyan válasszunk keresőszót, domain nevet?
  • Hogyan alakítsuk ki a tartalmat?
  • Milyen elveket követ a Google a találati lista kialakításánál?
  • Segédeszközök, programok. Beállítások a keresőoptimalizáláshoz.
  • A PageRank (fontossági mérce) és az oldalunkra mutató linkek vizsgálata, viszontlinkek felkutatása, állapotellenőrzés.
  • Beállítások a weblapon: A legfontosabb „meta” bejegyzések megadása.
  • Vizsgáljuk meg "Google szemmel" a weblapunkat.
    • Statisztika készítése
    • Mi az, amit el tud olvasni (vagyis egyáltalán lát a kereső) és mi az amit nem?
  • Konkurenciaelemzés, avagy hogyan csinálják a versenytársak...
  • Nem vagyunk a találati listában, bár mindent megtettünk? Ott vagyunk, de azt az oldalt nem szeretnénk megmutatni?
    • Ne akarjuk manipulálni a Google-t!! Sokat veszíthetünk rajta!
    • A nem kívánt oldalak eltávolítása a Google-ból (büntetett, elavult vagy korlátozott hozzáférésű oldalak)




7. hét (2. rész): Mi az, amit el tud olvasni
(vagyis egyáltalán lát a kereső)
és mi az, amit nem?

A mai anyagban tovább vizsgálódunk kicsit a számok és a statisztikák háza táján.



Már tudjuk, hogy milyen elvek alapján kell felépítenünk a tartalmat, mi az, amit a keresők fontosnak tartanak a találati lista kialakításánál, miért kell minél több jó minőségű linknek az egyes oldalainkra mutatnia, hogy hogyan kell megfelelően kitöltenünk a meta bejegyzéseket, így most nézzük meg, hogy jelenleg hol állunk.




Ma azt vizsgáljuk, hogy mi az, amit ezekből a Google el is tud olvasni,
vagyis egyáltalán képes érzékelni,
és mi az, amit nem is fog soha észrevenni.


Arról már sokat beszéltünk, hogy olyan technológiát kell választani a weblap működtetésére, amit a keresők is képesesek olvasni, de hogy mire is gondoltam konkrétan?




Nézzük meg most ezt elmélet helyett a gyakorlatban:


A számokra fogunk támaszkodni a gyakorlati vizsgálódásban. Megnézzük, hogy hány oldalt sikerült idáig indexelnie a Google-nak az oldalaink közül, hány link mutat a weblapunkra, és melyek ezek a Google szerint. Kiderítjük, hogy mi az az aktuális oldaltartalom, amit a Google figyelembe vesz a találati lista kialakításánál, mikor indexelte utoljára az oldalainkat, tárol-e hasonló oldalakat, hány százalékban fordul elő a kulcsszó az adott oldal tartalmában és mi az optimális arány erre vonatkozóan.




1.) Az eddig indexelt oldalak száma

Itt azt is megtudhatjuk, hogy melyek ezek az oldalak


Írjuk be a Google keresősávjába a site: utasítást, majd írjuk be a weblapunk elérhetőségét. Az utasítás a példán keresztül bemutatva: site:www.kepkeret-bolt.hu

Ekkor a találati listához hasonlóan megjeleníti az összes indexelt oldalt. Megnézhetjük, hogy mely oldalainkat indexelte, és hogy számolnunk se kelljen a jobb oldali részben még meg is mjeleníti, hogy hány darab ilyen oldalt talált. Jelen példa esetében ez 16 indexelt oldal:
Google_egyéb_statisztika_01.jpg



Ha nem indexeli csak a nyitó oldalunkat, azaz egy találat van, akkor olyan technológiát használunk, amivel azt érjük el, hogy nem látja a többi oldalunkat. Gyakorlatilag egyoldalas weblapként kezeli. Ezeket az oldalakat hiába optimalizáljuk megfelelően, a kereső nem tud hozzájuk eljutni.

(Van egy eset, amikor a ma tárgyalt gyakorlati vizsgálatok egyáltalán nem igazak. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha nagyon új a weblapunk (2-3 hete készült el). Ez esetben, ha az előző anyagokban tárgyalt követelményeknek megfelel, azaz teljes mértékben bejárható a weblap, akkor csak várni kell, és minél több olyan linket kell lehelyezni az interneten, ami a weblapunkra mutat. Egy idő után elkezdődik az oldalak intenzív feltérképezése.)




2.) A weblapunkra mutató linkek száma

Itt azt is megtudhatjuk, hogy melyek ezek a linkek


Írjuk be a Google keresősávjába a link: utasítást, majd írjuk be a weblapunk elérhetőségét. Az utasítás a példán keresztül bemutatva: link:www.kepkeret-bolt.hu

Ekkor a találati listához hasonlóan megjeleníti az összes főoldalra mutató linket. Megnézhetjük, hogy mely oldalakon érzékel ránk mutató linket, és a darabszámot szintén a jobb oldali részben tekinthetjük meg. Jelen példa esetében ez 3 ilyen oldal:
Google_egyéb_statisztika_02.jpg


# TIPP:

Ha megtesszük ezt az összes (vagy a fontosabbnak ítélt) belső oldalunkkal (és aldomainünkkel vagy virtuális könyvtárunkkal) is, akkor akár az is jobban szembetűnővé válik, hogy miért van az egyes oldalak PageRank értéke között (akkora) különbség, és hogy kb. hány darab és milyen minőségű link szükséges a várt eredmények eléréséhez.





3.) Az aktuális tartalom és ennek a tárolási időpontja

Vagyis kiderül, hogy mikor járt a Google utoljára az adott oldalon


Írjuk be a Google keresősávjába a cache: utasítást, majd írjuk be a weblapunk elérhetőségét. Az utasítás a példán keresztül bemutatva: cache:www.kepkeret-bolt.hu

Ekkor az adott oldalunkat előkeresi a Google a saját adatbázisából és azt mutatja meg nekünk. Akár 1-2 vagy 3 hét is eltelhet két indexelés között, így előfordulhat, hogy itt nem ugyanazt látjuk, mint az éles weblapon. Nem kell megijednünk, mert nem ezt az oldalt mutatja meg a látogatóknak, akik rajta keresztül találnak rá a weblapunkra, hanem ez által készíti el a találati rangsort:
Google_egyéb_statisztika_03.jpg
Tehát, a látogatóknak az aktuális weblapunkat ajánlja a Google a találati listában, viszont óriási szerepe van az általa tárolt változatnak, mert ez alapján készíti ez a rangsort.


# TIPP:

Ha naponta rászánunk 5 percet, hogy ellenőrizzük a dátumot, akkor egy idő után kialakul számunkra is egy tendencia arra vonatkozóan, hogy a Goolge milyen gyakran indexeli, vagyis frissíti újra az adatbázisában az adott oldalunk tartalmát. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a találati listát nem változtatja olyan gyakran a Google, mintahogy az egyes oldalakat indexeli.




4.) A weboldalunkhoz hasonló oldalak száma


Írjuk be a Google keresősávjába a related: utasítást, majd írjuk be a weblapunk elérhetőségét. Az utasítás a példán keresztül bemutatva: related:www.kepkeret-bolt.hu

Ha a következő felirat jelenik meg a Google-ban…
Google_egyéb_statisztika_04.jpg
…akkor nincs semmi gond, csak annyi történt, hogy nem talált hasonló oldalt, viszont, ha talál, akkor az előzőekhez hasonló módon a találati lista mintájára megjeleníti azokat.




A továbbiakban vizsgáljuk a tartalom összetételét, vagyis pontosan azt, hogy hányszor érzékeli a keresőrobot a kulcsszavakat a szövegben.

És hányszor is kellene szerepelnie keresőoptimalizálási szempontból?


Ehhez a vizsgálathoz a SeoQuake segédeszközt alkalmazzuk. Kattintsunk a Source gombra:
Google_egyéb_statisztika_05.jpg



Ekkor magunk előtt látjuk az oldal forrását. Jelöljük ki az összes szöveget, majd másoljuk át egy Microsoft Word dokumentumba.

Ha ezzel készen vagyunk, akkor számoltassuk meg vele a karakterek számát. Ezt úgy tehetjük meg, hogy az Eszközök menüpontra, majd a lenyíló menüben a Szavak száma gombra kattintunk:
Google_egyéb_statisztika_06.jpg



Egy felugró ablakban különböző számítások eredményét kapjuk meg a Word-től. Ami nekünk fontos, az a Karakterek száma (szóközökkel).

A példában összesen 25.361 karakterből áll az adott oldal:
Google_egyéb_statisztika_07.jpg



Már csak azt kell megszámolnunk, hogy ebben a forrásban hányszor szerepel a kulcsszó vagy a kifejezés (ha egy több szavas kifejezést vizsgálunk, pl: leszokás a dohányzásról, akkor ne feledkezzünk meg az ebben szereplő szóközökről sem.).

A példában a KASÍROZÁS kulcsszót vizsgáltam, 62-szer szerepel a forrásban.
A KASÍROZÁS kulcsszó 9 karakterből áll.



KÉPLET:


Kulcsszó sűrűség = (A kulcsszóban szereplő karakterek száma X A forrásban szereplő kulcsszavak száma) / A forrásban szereplő karakterek száma szóközökkel

A KÉPLET SZÖVEGESEN:

Kulcsszó sűrűség = A kulcsszóban (kifejezésben) szereplő karakterek számát megszorozzuk a weboldal forrásában található kulcsszavak számával, majd elosztjuk a forrásban szereplő összes karakter számával.


A képletbe helyettesítve a példában szereplő számokat
(amelyeket az előbb meghatároztunk):


Kulcsszó sűrűség = ( 9 x 62 ) / 25361 = 0,0216474 azaz: 2,16 %



Akkor mondható jónak (saját tapasztalatok alapján) a kulcsszavak aránya az oldal valós tartalmához (forrásához) képest, ha a végeredmény 1 - 1,5%-tól nagyobb, de 5 - 5,5%-tól kisebb.




Következő témánk (8. hét):
Konkurenciaelemzés, avagy hogyan csinálják a versenytársak...




Jó munkát kívánok!


Üdvözlettel:

Reményi László
www.keresooptimalizalas-szakerto.hu


A
KERESŐOPTIMALIZÁLÁS
SZAKÉRTŐJE
A weblap a WEB-SET rendszeren üzemel. Készítette a BIT-Hungary Kft.